Az Intel halott. A Computex 2026 azt bizonyította, hogy a Windows-nak többé nem kell Intel.
A Computex 2026 kiállításon lezárult a PC-piac egy korszaka, mivel az x86-os architektúra helyét végleg átveszik az ARM-alapú megoldások. Az Nvidia RTX Spark és a Qualcomm Snapdragon X2 Elite Extreme chipek megjelenésével a Windows-alapú gépek már nem az Intel vagy AMD processzoraira támaszkodnak, hanem a helyi, offline AI-futtatásra optimalizált rendszerekre. Az Asus és más gyártók stratégiája is ebbe az irányba mut
Az iPhone tervezője az iPhone megölésén dolgozik
Az OpenAI és az iPhone egykori legendás tervezője, Jony Ive összefogtak, hogy alapjaiban forgassák fel a mobilpiacot. Két párhuzamos projekten dolgoznak: egy saját, AI-alapú okostelefonon, amely 2027-re érkezhet, valamint egy „Sweetpea” kódnevű, képernyő nélküli hordható eszközön. A cél egy olyan technológiai környezet megteremtése, amely az okostelefonok okozta függőség és figyelemszétszóródás helyett az AI-ügynökök
Siri végre felébredt – az Apple bemutatta az iOS 27-et és a Google erejével felturbózott új asszisztenst
Az Apple bemutatta az iOS 27-et és a macOS Golden Gate-et, amelyek középpontjában a Google Gemini-alapú, teljesen megújult Siri AI áll. Az új asszisztens képes a képernyőn megjelenő tartalmak kontextusának értelmezésére és mélyebb appintegrációra, bár a legfejlettebb funkciók csak a legújabb iPhone modelleken lesznek elérhetőek. Az operációs rendszerek frissítése elsősorban a teljesítményoptimalizálásra fókuszál, jelentősen gyorsítva az alkalmazások betöltését és a fájlátvitelt. A technológiai újítások mellett Tim Cook bejelentette, hogy 2026-ban átadja a vezérigazgatói széket John Ternusnak. A fejlesztők számára az Xcode 27 hoz újdonságokat, míg a macOS 27 végleg lezárja az Intel alapú gépek támogatását.
Mesterséges intelligencia a zsebedben
Az iPhone és az Android új AI-funkcióit sokszor úgy mutatják be, mintha minden varázslat magán a telefonon történne. A valóság ennél érdekesebb: a mai mobilos mesterséges intelligencia egyre inkább hibrid rendszer, ahol egyes feladatok helyben futnak, mások pedig privát vagy hagyományos felhős háttérre támaszkodnak. Ez nemcsak adatvédelmi kérdés, hanem akkumulátor-, hőtermelési és energiafogyasztási téma is. Miközben
A telefonod lesz a személyid?
A telefon lassan nemcsak bankkártya, jegy és kulcs lesz, hanem a személyazonosságunk egyik legfontosabb bizonyító eszköze is. Magyarországon ezt a DÁP, vagyis a Digitális Állampolgárság Program hozza közelebb, Európában pedig az EU digitális személyiadat-tárcája ad közös keretet. A kérdés már nem az, hogy lesz-e digitális azonosítás, hanem az, hogy mennyire lesz kényelmes, biztonságos és valóban használható a hétközn
Az AI-ra gyúrt rá a MediaTek az új Dimensity 8550 chippel
A MediaTek bejelentette a Dimensity 8550-et, a közepes kategóriás Dimensity 8500 célzott AI-frissítését. Az új chip legfontosabb újdonsága a Google Gemini Nano V3 támogatása és a fejlettebb NPU 880 processzor beépített LLM Boosterrel — mindez lehetővé teszi, hogy a felhasználók internetkapcsolat nélkül, közvetlenül a készüléken futtassanak fejlett AI-funkciókat. Az első, a chipet használó telefonok — köztük a Honor 6
Fény és anyag házasságából születhet a jövő AI-csipje
A Pennsylvania Egyetem fizikusai olyan hibrid részecskét hoztak létre, amely egyszerre hordozza a fény sebességét és az anyag kölcsönhatási képességét – és ez gyökeresen átírhatja, hogyan számítanak majd a számítógépek.
Felrobbant Jeff Bezos rakétája a kilövőpadon — és ez az egész Holdra-szállási program jövőjét veszélybe sodorja
Jeff Bezos Blue Origin cégének New Glenn rakétája 2026. május 28-án este felrobbant a kilövőpadon Cape Canaveralban, miközben egy rutinszerű statikus tűzpróbát végeztek rajta — sérültek nem voltak, de a rakéta és a kilövőállvány teljesen megsemmisült. A baleset súlyos következményekkel jár: a NASA Artemis holdprogramja, amely 2028-ra tervez holdraszállást és Blue Origin eszközöket is igénybe vesz, most komoly csúszás
4 milliószor gyorsabb az átlag netnél: megdőlt az optikai szál adatátviteli rekordja
Az UCL és a japán NICT kutatói 450 terabit/másodperces adatátviteli rekordot állítottak fel egy már lefektetett, kereskedelmi optikai kábelen. A kulcs egy ötödik frekvenciasáv, az „E-sáv" bevezetése volt, amellyel közel 1000 csatorna vált egyszerre használhatóvá. A mérés London két pontja között zajlott, és az előző rekordot – amelyet szintén ők tartottak – 50 százalékkal múlta felül. Az eredmény azért különösen fontos, mert megmutatja: a földbe ásott kábelekben még rengeteg kiaknázatlan kapacitás van, amelyet az infrastruktúra teljes cseréje nélkül is fel lehet szabadítani. A technológia 3–5 éven belül adatközpontok összekötésére kereskedelmileg is bevethető lehet.
