Az AI-állások többsége Európában már nem a tech-szakmákban van

A mesterséges intelligencia kilépett a kódolás szűk világából, és rohamtempóban beszivárgott az értékesítésbe, a HR-be, a jogi szolgáltatásokba, az ügyfélszolgálatba és az általános adminisztrációba. Az Indeed álláskereső platform Hiring Lab kutatórészlegének friss tanulmánya szerint Európa nagy gazdaságaiban az „AI-címkével” ellátott álláshirdetések többsége már nem is a technológiai szakmákhoz kötődik.

Átrendeződött az AI-érintett munkakörök térképe

2026 első negyedévében a vizsgált országok közül az Egyesült Államokban volt a legmagasabb, 63% a nem technológiai pozíciók aránya az AI-címkével ellátott hirdetéseken belül. Az európai nagy gazdaságok hasonló tendenciát mutatnak, egyetlen látványos kivétellel.

• Egyesült Államok: tech pozíciók 37%, nem-tech pozíciók 63%
• Németország: tech pozíciók 41%, nem-tech pozíciók 59%
• Hollandia: tech pozíciók 42%, nem-tech pozíciók 58%
• Franciaország: tech pozíciók 46%, nem-tech pozíciók 54%
• Egyesült Királyság: tech pozíciók 46%, nem-tech pozíciók 54%
• Spanyolország: tech pozíciók 64% (kivétel), nem-tech pozíciók 36%

Mit jelent az „AI-címke” egy álláshirdetésben?

Az Indeed akkor tekint egy munkakört „AI-érintettnek”, ha egy adott naptári negyedévben legalább öt olyan hirdetés fut az adott megnevezés alatt, amelynek a munkáltató által megadott címében szerepel az „AI” kifejezés. Az elemzés tudatosan a munkakör megnevezésére – és nem a teljes állásleírásra – koncentrál. Ha egy munkáltató a pozíció címébe is beleírja az AI-t, az azt jelzi, hogy a technológiát a szerepkör központi elemének tekinti.

A nem technológiai szektorban az AI-használat többé nem opcionális kiegészítő készség, hanem a mindennapi munkavégzés alapvető elvárásává válik.

Meredek növekedés négy év alatt

A növekedés üteme önmagában is figyelemre méltó. Németország állt az élen 288 AI-címkés állásmegnevezéssel, mögötte az Egyesült Királyság (160), Franciaország (138), Hollandia (84) és Spanyolország (81) következett. Négy évvel korábban, 2022 első negyedévében ezek a számok még töredékei voltak a jelenleginek:

• Németország: 72-ről 288-ra emelkedett, ami az összes álláscím 4,2%-a (2022-ben 0,8% volt).
• Egyesült Királyság: 61-ről 160-ra nőtt, elérve a 2,7%-os részesedést.
• Franciaország: 35-ről 138-ra ugrott (3,3%).
• Hollandia: 21-ről 84-re bővült (2,2%).
• Spanyolország: 8-ról 81-re duzzadt (2,3%).

Az Egyesült Államokban ez a folyamat még előrébb jár: 2026 első negyedévére az AI-érintett álláscímek száma 822-re ugrott (az összes álláscím 8,3%-a, vagyis nagyjából minden 12. hirdetés).

A hibrid munkakörök kora

Az adatok arra mutatnak rá, hogy az AI használata egyre inkább nem külön szakma, hanem általános elvárás. A munkáltatók meglévő, évtizedek óta létező szerepköröket ruháznak fel új címkével és elvárásokkal:

• Értékesítés: „Solution Sales Executive – AI, Data and Analytics”
• Jogi terület: „Legal Counsel, Privacy, Product & AI”
• Humánerőforrás (HR): Olyan HR-vezetőket keresnek, akik a generatív és analitikai AI-eszközöket közvetlenül a toborzás és a belső hatékonyságnövelés szolgálatába tudják állítani.

„Azok a munkavállalók, akik bizonyítani tudják az AI-ban való jártasságukat, és meg tudják fogalmazni, hogyan használják a technológiát a mindennapi munkájuk során, lényegesen jobb pozícióból indulnak a toborzási folyamatokban.”
— Pawel Adrjan, az Indeed közgazdasági kutatásokért felelős igazgatója

Ugyanakkor a kutatók egy kockázatra is figyelmeztetnek: az elvárások gyors növekedése mélyítheti a digitális szakadékot azok között, akik hozzáférnek a képzésekhez és az eszközökhöz, és azok között, akik nem tudják felvenni az iramot. Hosszabb távon azonban a munkaerőpiaci előrejelzések nem borúlátóak: a Gartner elemzése szerint 2028-ra a mesterséges intelligencia már több új munkahelyet teremthet, mint amennyit megszüntet.

Tanulságok a magyar munkaerőpiac számára

Bár Magyarország nem szerepelt a vizsgált öt európai ország között, a trend iránya a hazai piacon is egyértelműen érezhető:

• A készségek általánossá válása: Az AI-készségek többé nem a fejlesztők és IT-mérnökök belügyei, hanem a marketingesek, HR-esek, értékesítők, ügyintézők és jogászok mindennapi eszköztárának szerves részei.
• A verseny új fókusza: A munkaerőpiaci verseny nem elsősorban arról szól majd, ki válik AI-mérnökké, hanem arról, hogy valaki a saját, nem technológiai szakmájában mennyire hatékonyan tudja alkalmazni az AI-eszközöket.