Két kérdés egy héten: megéri-e az AI, és megfelelsz-e neki?

Ezen a héten két, látszólag egymástól távoli AI-téma futott össze a magyar nyilvánosságban: július 22-én online tájékoztatót tartottak hazai vállalkozásoknak arról, mit vár el tőlük az EU mesterséges intelligencia rendelete (AI Act), míg július 23-án hazai alapkezelők elemzői arról beszéltek, meddig tarthat még a tőzsdei AI-ráli. A két történet valójában ugyanannak a kérdésnek a két oldala: mennyibe kerül az AI, és mikor térül meg – az egyik oldalon a vállalati költségvetésben, a másikon a részvényárfolyamokban.

A hazai kkv-k és az augusztus 2-i határidő

A Komárom-Esztergom Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara ingyenes online tájékoztatót szervezett, ahol dr. Stier Kata jogász, MI-etikai és digitális megfelelési szakértő ismertette, mit jelent a gyakorlatban egy kis- és középvállalkozás számára az EU MI-rendelet 4. cikke szerinti MI-jártassági elvárás. Ez a szakasz kritikus, mert nem a nagy technológiai cégekre vonatkozik, hanem lényegében mindenkire, aki AI-eszközt használ: elvárja, hogy a szervezet gondoskodjon arról, hogy munkatársai megfelelő szintű ismerettel rendelkezzenek a használt rendszerekről.

A magyar jogi keretrendszer

Magyarországon az EU AI Act végrehajtásáért felelős nemzeti hatóság a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), a végrehajtás pedig a 2025. évi LXXV. törvényen alapul. A szakértői ajánlások szerint a rendelet hatálya alá tartozó szervezeteknek augusztus 2-ig meg kell tenniük az alábbi lépéseket:

• Az alkalmazott AI-rendszerek felmérése és kockázati besorolása.
• A vállalati szintű megfelelőségi stratégia kialakítása.
• A szükséges technikai dokumentációk, képzések és belső folyamatok elkészítése.

A legsúlyosabb jogsértésekért akár 35 millió eurós vagy a globális éves árbevétel 7 % (azaz 7 százalékát) elérő bírság is kiszabható. Ugyan a rendelet arányos bírságolást ír elő (így a kkv-k alacsonyabb tételre számíthatnak), a jogi kockázat valós.

Mi halasztódik és mi nem?

A téma körül sok a félreértés. A magas kockázatú AI-rendszerekre vonatkozó kötelezettségek jelentős részét az uniós jogalkotók a Digital Omnibus néven futó módosítócsomaggal 2027 decemberére, illetve 2028 augusztusára halasztották. Ami viszont nem csúszott, és augusztus 2-án élesedik:

• Átláthatósági kötelezettségek: Chatbotok esetében a géppel folytatott beszélgetés egyértelmű jelzése.
• Szintetikus tartalom: A mesterségesen generált tartalom (pl. deepfake-ek, generált képek, szövegek) megjelölése.
• Érzelemfelismerő rendszerek: A használatukról szóló kötelező tájékoztatás.

Aki tehát a „halasztották” szalagcímek alapján hátradőlt, rossz következtetést vont le.

Meddig tarthat az AI-ráli?

A Pénzcentrum három hazai alapkezelő szakértőjét kérdezte arról, meddig tarthat még a mesterséges intelligencia rali, hol vannak a legnagyobb kockázatok, és mely vállalatok lehetnek a következő évek nyertesei. Az egybehangzó vélemény szerint klasszikus AI-lufi egyelőre nem alakult ki, ugyanakkor a túlzott várakozások miatt a technológiai részvények egyre sérülékenyebbé válnak.

AI-befektetések léptéke

• Az US chipgyártók ralija 2026 második negyedévében elérte a +75 %, ami rekordnak számít.
• A top 5 szereplő idei AI-beruházása megközelíti az 1 000 milliárd USD-t.
• A Goldman Sachs becslése szerint 2031-ig összesen 7 600 milliárd USD áramolhat a szektorba.

Hogy ez nem elméleti aggodalom, azt jól mutatja a piac reakciója: július 17-én komoly eladói nyomás alá kerültek az ázsiai technológiai részvények, miután a világ legnagyobb bérchipgyártója, a TSMC a vártnál jobb gyorsjelentése ellenére sem tudta tovább fűteni az optimizmust. A piac tisztában van vele: a növekedés ára egyre magasabb. A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) szintén figyelmeztetett az AI körüli beruházási láz kockázataira. A hangulatot rövid távon az is alakítja majd, hogyan sikerülnek a nagy AI-óriások (mint az Anthropic vagy az OpenAI) előkészületben lévő tőzsdei bevezetései (IPO).

„Az AI minden valószínűség szerint átalakítja a gazdaságot – az viszont korántsem biztos, hogy azok lesznek a legnagyobb nyertesei, akiket ma annak gondolunk.”

Az OTP Alapkezelő figyelmeztetése: A fizikai szűk keresztmetszet

Nemesi Péter, az OTP Alapkezelő kvantitatív stratégiai elemzője szerint a legnagyobb befektetési hibát nem az AI esetleges kudarcának alábecslése okozza, hanem a sikerének félreértése. A következő szűk keresztmetszetet már nem a félvezetők jelentik, hanem a fizikai korlátok:

• Energiaellátás és hálózati kapacitások
• Hűtési technológiák
• Nagy teljesítményű memória (HBM)
• Adatközponti infrastruktúra

Néhány év múlva a befektetők talán már nem a chipgyártókról beszélnek majd a legtöbbet, hanem az energiahálózatok fejlesztőiről és a hűtéstechnológiák éllovasairól.

A bizonyítás kora

Mi köti össze a két szálat? Ugyanaz a felismerés, csak más nyelven megfogalmazva: az AI korszakában a lelkesedés önmagában már nem elég, a bizonyítás következik. A két feladat léptéke különbözik, a logikájuk viszont azonos – és aki elmulasztja az egyiket, ugyanolyan valós kockázatot vállal, mint aki a másikat becsüli félre.