Augusztus 2-tól él az AI Act „MI-rendőrsége" — a magyar cégek nagy része nincs felkészülve

Augusztus 2-án új szakaszba lépett az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének, az AI Act-nek a végrehajtása. Ettől a naptól alkalmazandóvá váltak a rendelet 50. cikkének átláthatósági szabályai, és ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság MI-irodája, valamint a tagállami hatóságok is megkezdték a már hatályos rendelkezések ellenőrzését – immár tényleges vizsgálati és szankcionálási jogkörrel.

Fontos tisztázni, hogy nem az egész AI Act lépett életbe egyik napról a másikra. A rendelet 2024. augusztus 1-jén lépett hatályba, de rendelkezéseit fokozatosan alkalmazzák: a tiltott MI-gyakorlatok és a dolgozói MI-ismeretek szabályai 2025 februárjától, az általános célú (GPAI) modellek szabályai 2025 augusztusától élnek. A mostani, augusztus 2-i határidő elsősorban két szempontból jelent fordulatot: alkalmazandóvá váltak az 50. cikk átláthatósági követelményei, és a hatóságok innentől kezdve bírságolhatnak is.

Négy terület, amit a szabály érint

A Bizottság iránymutatása szerint az átláthatósági kötelezettség négy fő területre terjed ki:

• a felhasználókkal közvetlenül kommunikáló MI-rendszerekre,
• az MI által generált tartalomra,
• az érzelemfelismerő és biometrikus kategorizáló eszközökre,
• valamint a deepfake-ekre és a közérdekű témájú, MI által írt szövegekre.

A chatbotoknak egyértelműen fel kell fedniük magukat

Az egyik legközvetlenebb változás a chatbotokat, hangalapú ügyfélszolgálati rendszereket, virtuális avatárokat és autonóm ügynököket érinti: ezeket úgy kell kialakítani, hogy a felhasználó egyértelműen tudja, mesterséges intelligenciával és nem emberrel beszél. A tájékoztatásnak legkésőbb az első interakció kezdetén, világosan és megkülönböztethetően meg kell történnie. A Bizottság ráadásul szigorúan értelmezi a kivételeket: az „egyértelmű” esetek körét szűken kell venni, tehát nem elég arra hagyatkozni, hogy a felhasználó majd magától rájön. Egy sima webes űrlap vagy automatikus visszaigazoló e-mail viszont, amely nem folytat valódi kétirányú kommunikációt, nem feltétlenül esik a szabály hatálya alá.

A gépi tartalomnak digitális nyomot kell hordoznia

A generatív MI-rendszerek szolgáltatóinak biztosítaniuk kell, hogy az általuk létrehozott vagy manipulált szöveg, kép, hang és videó géppel olvasható módon felismerhető legyen mesterségesen generált tartalomként. Ez nem azt jelenti, hogy a felhasználó számára külön oda kell írni: „MI-vel készült” – technikai jelölésről (például metaadatról vagy eredetigazolásról) van szó, amelynek hatékonynak, megbízhatónak és más rendszerekkel együttműködőnek kell lennie.

A deepfake-ekre ugyanakkor ennél is szigorúbb, kétrétegű szabály vonatkozik. A rendszer szolgáltatójának géppel olvasható jelölést kell beépítenie, a tartalmat üzleti tevékenységben felhasználó vállalkozásnak pedig az ember számára is világosan érzékelhető módon kell közölnie, hogy mesterségesen generált vagy manipulált tartalmat lát – legkésőbb az első megjelenéskor láthatóan vagy hallhatóan, nem a fájl mélyére rejtett metaadatként. Egy cégnek tehát jeleznie kell például, ha egy valós vezető hangját klónozza egy reklámhoz, vagy ha MI-vel hoz létre valós személyre hasonlító márkanagykövetet.

A KakasTechnek is releváns: a közérdekű MI-szöveg

Ez a pont a hírportálok számára közvetlenül is fontos. Az AI Act külön szabályt állapít meg a közérdekű témáról tájékoztató, MI-vel létrehozott szövegekre: ezeket világosan meg kell jelölni, ha nem estek át valódi emberi ellenőrzésen vagy szerkesztői kontrollon. Közérdekű téma lehet többek között a politika, az egészségügy vagy a fogyasztóvédelem. Egy olyan automatikusan működő hírportál, amely MI-vel generál és emberi ellenőrzés nélkül közvetlenül publikál közéleti vagy gazdasági híreket, megjelölési kötelezettség alá eshet.

A rendelet ugyanakkor lényeges kivételt tartalmaz a szerkesztőségi munka javára: nem kell MI-jelölést tenni a közérdekű szövegre, ha annak tartalmát szakmai tudással rendelkező ember ténylegesen átvizsgálta, és a kiadvány felelős szerkesztői kontrollt gyakorol felette. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tartalom érdemi állításait, forrásait és következtetéseit felül kell vizsgálni, és egy azonosítható embernek vagy szerkesztőségnek vállalnia kell a végső felelősséget.

Mire maradt még idő?

A decemberi határidőt sok cég félreértheti. A három hónapos türelmi idő kizárólag azokra a generatív MI-rendszerekre vonatkozik, amelyeket augusztus 2. előtt már piacra vittek, és csak az 50. cikk technikai jelölési kötelezettségét érinti – ezt legkésőbb 2026. december 2-ig kell megoldani. Az augusztus 2. előtt készült tartalmakat nem kell visszamenőleg felcímkézni (a keletkezés dátuma számít), bár a Bizottság ösztönzi az utólagos jelölést.

December 2-től emellett tiltottá válnak azok az MI-rendszerek, amelyek valós személyekről beleegyezésük nélkül szexuálisan explicit tartalmat, illetve gyermekbántalmazást ábrázoló anyagot hoznak létre – ide tartoznak a „nudification” (meztelenítő) alkalmazások is. A magas kockázatú MI-rendszerek (toborzás, teljesítményfigyelés, vizsgaértékelés, hitelbírálat) teljes megfelelési csomagját 2027. december 2-ig, a termékbiztonsági szabályozás alá tartozó, beépített rendszerekét pedig 2028. augusztus 2-ig halasztották.

Komoly bírságok jöhetnek

Az átláthatósági és egyéb általános kötelezettségek megsértése esetén a bírság elérheti a 15 millió eurót vagy a vállalkozás előző évi teljes világpiaci árbevételének 3 százalékát – a magasabb összeg számít, kkv-knál viszont az alacsonyabb. A tiltott MI-gyakorlatoknál a felső határ 35 millió euró vagy a világpiaci árbevétel 7 százaléka.

Egy ügyfél, versenytárs, munkavállaló vagy civil szervezet már most panaszt tehet, a Bizottság pedig külön bejelentőfelületet is létrehozott.

A magyar cégek nagy része felkészületlen

„A legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy sok cég vezetése nem tudja pontosan, milyen MI-rendszereket használnak a szervezetben.”

A dolgozók saját előfizetéssel vagy ingyenes fiókkal használnak chatbotokat, képgenerátorokat és jegyzetelő programokat anélkül, hogy egységes vállalati nyilvántartás készülne – ezt nevezik „árnyék-MI-nek” (Shadow AI).

A hazai felmérések borús képet festenek a felkészültségről. A Deloitte Magyar AI Körkép 2025 kutatása szerint a megkérdezett vállalatok 64 százalékánál nem működött dedikált MI-etikai vagy -irányítási testület. Egy másik hazai felmérésben a dolgozók mindössze 26 százaléka érzékelt következetes vállalati MI-stratégiát a munkahelyén. A PwC 2026-os magyar vezérigazgatói felmérése szerint pedig, bár a cégek több területen használják az MI-t, a vállalati szintű integráció még korlátozott: a vezetők 77 százaléka egyelőre nem tapasztalt kimutatható bevételnövekedést vagy költségcsökkenést a használatából.

A gyakorlati teendő tehát adott: a magyar cégeknek már most fel kell mérniük, hol kommunikál helyettük gép, milyen MI-tartalmat publikálnak, és pontosan ki viseli érte a felelősséget.